Könyvajánló
A csendes amerikai
Graham Greene párját ritkító szûkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélô. A sûrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül mûveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzôjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika.
Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítô, de annál kíméletlenebbül leleplezô regény fôhôse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerû amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverôkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert keresô személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.
Kedves René és Phuong,
Nemcsak az utolsó öt esztendô során Saigonban együtt töltött szép esték emlékére kértelek, engedjétek meg, hogy könyvemet nektek ajánljam, hanem azért is, mert szemérmetlenül kisajátítottam lakásotokat, hogy abban helyezzem el egyik hôsömet, és a te nevedet, Phuong, hogy olvasóim dolgát megkönnyítsem, mert egyszerû, szép és könnyen kiejthetô, amit pedig nem mondhatunk el valamennyi honfitársnôd nevérôl. Mindketten láthatjátok, hogy egyébként keveset vettem át a valóságból - élô alakot semmi esetre sem. Pyle, Granger, Fowler, Vigot, Joe: mindezeknek nincs eredetije sem Saigonban, sem Hanoiban; Thé tábornok pedig meghalt - hátba lôtték, úgy hírlik. Még a történelmi eseményeket is átcsoportosítottam. Például a nagy bomba a Continental közelében megelôzte a biciklibombákat, s nem utánuk következett. Ilyen apró változtatások miatt nincs lelkifurdalásom. Regényt írtam, nem történelmet, és remélem, hogy kitalált hôseim sorsa elszórakoztat majd egy rekkenô saigoni estén.
Baráti üdvözlettel Graham Greene
|